A legtöbb irodalmi forrás az aktívszén struktúráját barlangos felépítésűnek ábrázolja (lásd 8.3-1. ábra). A szennyezést a víztérből a koncentráció különbség hajtja a barlang járataiba, ahol az elakad. A felületi megkötés inkább a pórusokban való rögzülést jelent. A diffúziós mozgás a koncentráció kiegyenlítődésig tart, amelyet számunkra a jódszám lecsökkenése jelez. A makro-póruson át a részecske nagy valószínűséggel akkor képes belépni, ha a víztérbeli konvektív sebesség kellően alacsony ahhoz, hogy a diffúziós mozgás a szennyező molekulákat a pórusokba vigye. A szennyezés leválasztásával tulajdonképpen a víz tisztulása történik meg. A jelenség hasonlósági kritériuma a Pe-szám, amely a konvektív (szűrési) és konduktív (diffúziós) sebesség aránya. A két sebességnek összemérhetőnek kell lennie, azaz ideális esetben a Pe ~1 érték a kívánatos.

​

Hagyományosan a tartózkodási idővel mérjük a felület megkötési reakció időt. Valójában azonban pórosokba jutás idejéről van szó. A „barlangos nézőpont” alapján a szennyezés inkább elnyelődik, mintsem megkötődik. Ezért helyesebb, ha abszorpcióról beszélünk, ezzel is jelezve, hogy a szennyezés visszatartása az áramlási viszonyoktól is függ. A „futballpályás felület megkötéses” megközelítésben ez nem hangsúlyozódik ki kellőképpen. Az elnagyolt tartózkodási idő helyett a Pe-szám használata korrektebb.

​

Az aktívszénszűrés Pe-száma elsősorban az aktívszén egyenértékű szemcseátmérőjének alacsony volta miatt kis számérték lesz.