Idézzük egy tapasztalt laborvezető meglátását a kérdésről:

​

„A mikrobiológiai vizsgálatok esetén a baktérium szám, illetve a telepszám meghatározását végezzük. Ezek a szervezetek szaporodása az áramló vízben (vezeték) más, mint álló vízben (mintatároló edény). A mintavétel célja a vezetékben élő szervezetek pillanatnyi mennyiségének megismerése. A mintavétel és a mintafeldolgozás közötti idő és a mintatárolási ("tenyésztési") hőmérséklet határozza meg a szervezetek szaporodását, végül is a mennyiségét. Amikor levesszük az áramló vízből a mintát és lehűtjük annak hőmérsékletét, a szervezetek szaporodását blokkoljuk. Ha ezt nem tennénk, a mintánk vizsgálati eredménye nem a helyszíni vízminőséget jelezné. Erre vonatkozóan számos eredményünk van: a telepszám változása, a tárolási idő és a tárolási hőmérséklet függvényében.”

 

Vajon igaz-e ez a vélekedés vagy kiegészítésre szorul?

 

Tekintsük a                 képletet, amelynek nevezőjében szerepel az abszolút hőmérséklet. Amikor lehűtjük a mintát, tulajdonképpen a Ne-tényezőt növeljük. Nagyobb Nernst-tényező, nagyobb „életkedvet” jelent. A mintában nincs rendezett áramlás, nincs konvektív tápanyag szállítás sem és jószerivel a mintában kellő mennyiségű szubsztrát sincs. A mikrobák ilyen körülmények mellett „éhen halnának”. Növekedésüket, szaporodásukat az előnyösebb „klimatikus” viszonyokkal tartjuk fenn. Eszerint a hűtés inkább életben tartást jelent semmint blokkolást. Életben akarjuk őket tartani, hogy a laborban kimutathassuk őket.

​

A laborban a Petri-csészében táptalaj van, amelyet a mintával „megfertőzünk”. A táptalajnak olyan összetevői „mintázata” kell legyen, mint a kimutatni kívánt mikrobák enzim-mintázata. A Petri-csészében sincs áramlás, ezért a tenyésztés 22 °C és 37 °C hőmérsékleteken zajlik. (Nagyobb hőmérséklet mellett, a diffúziós tényező nagyobb lesz.) Az így gerjesztett diffúzióval a táptalaj molekulái a mikrobákhoz jutnak. Megtörténik a szubsztrát-molekulák (a táptalaj molekuláinak) lebontása és a felszabadult energia felhasználásával a mikrobák szaporodásnak indulnak. A tenyészet láthatóvá válik, a mérés eredménye a telepszám lesz. Ha nincsenek a táptalajhoz „illő” mikrobák a mintában, úgy a szaporodásuk sem indul meg és a mikrobiológiai mérés eredménye negatív - üzemeltetői szemszögből jó (!) - lesz

​