8.28. AMMÓNIAMENTESÍTÉS - miért nem biológiai ?
Az ammóniának a vízből való eltávolítása nagyon gyakran törésponti klórozással történik. A vízbe adagolt klór előbb a klórigény kiszolgálására fogy, majd fertőtlenítési céllal használódik el. A 8.28-1. ábra a törésponti klórozás görbéjét mutatja.

8.28‑1. ábra A törésponti görbe
Az 1. és 2. zónákban a klórvegyületek jelenléte dominál, az ún. töréspont elérésekor az ammónia oxidációja teljessé válik. Ezt követően a klór maradékklór lesz.
Ha a vízben az ammóniumon kívül egyéb szerves anyag is van, úgy a klór azokkal is reakcióba lép és rákkeltő trihalometán vegyületek jönnek létre. A trihalometánok ivóvízbe kerülését végül aktívszén abszorpcióval tudjuk megakadályozni.

8.28‑2. ábra A részben biológiai ammóniamentesítés Kecskeméten
Ez a technológia működőképes, hisz nagyon gyakran beépítésre kerül. A probléma vele csupán annyi, hogy drága. Feleslegesen emeli a vízárat. Az üzemeltetés odafigyelést igényel.
A szennyvíztisztításban az ammónia eltávolítására a nitrifikáció-denitrifikáció biológiai lépéseket használják eredményesen. Nem keletkeznek melléktermékek, sőt a kellően alacsony Pe-számú bioszűrő alkalmazása esetén még a szerves vegyületek lebomlása is megtörténik. A nitrifikációnál levegőbevitelre van szükség, a denitrifikáció szénforrást igényel.
A gyakorlatban megvalósított berendezés esetében vasklorid és kálium-permanganát adagolás opcionális. Az UV berendezés fertőtlenítési célokat szolgál, ahogy a tisztavíz medence előtti klóradagolás is. A gáztalanítás metán eltávolítást takar. A gáztalanító műtárgyban oxigén beoldódás is megvalósul, amelyre a nitrifikációs bioszűrőn van szükség.

8.28‑3. ábra (részben) Biológiai ammóniamentesítés Kecskeméten
A beépített szűrők adatainak felhasználásával számoljuk ki a Re és Pe-számok nagyságát (lásd 8.28-4 táblázat)

8.28‑4. táblázat A szűrés paraméterei eredetileg
A Re-szám a lamináris tartomány határán van, a Pe-szám nagyon magas. A szűrők méretezése érzékelhetően nem a Pe-szám minimumra törekvés mentén történt.
A javítás lehetőségei:
-
az ún. nitrifikáló szűrő is finom homok töltetett kapott. A nyersvíznek kismértékű mangántartalma is van, amely a homokszemcséken kirakódva mintegy 20 %-kal növeli a fajlagos felületet, csökkentve vele a mértékadó szemcseátmérőt.
-
a sorosan kapcsolt ún. gyorsszűrőn érdemi szűrés nincs, ezért inkább érdemes azt párhuzamosan kapcsolni, megfelezendő a szűrési sebességet, így növelve a biológiai folyamat hatékonyságát.