›
TÉRINFORMATIKA, GIS AM-FM
A mai értelemben vett térinformatika (GIS / AM-FM: Geographical Information System / Automatic Mapping – Facility Management) magyarországi meghonosodása az 1980-as évek végére az 1990-es évek elejére tehető. Ebben a történésben úttörő szerepe volt Szilágyi Jánosnak a Geometria Kft alapítójának. Az első közműves térinformatikai rendszert HALIR fantázianéven a Fővárosi Vízművek hozta létre, két héttel megelőzve az ELMŰ KIR rendszerét. Mindkét alkalmazást a Geometria Térinformatikai Rendszerház és alvállalkozója a Rudas & Karig Kft. fejlesztette ki. Némileg később és némileg más szemlélettel a FŐGÁZ és az FCSM is belekezdett térképeinek digitalizálásába.

A közműtérképek digitalizálását lehet geodéta szemlélettel is csinálni, amikor is a pontosság, a részletesség az elsődleges szempont. A térképekre alapozott műszaki információs rendszereknek (MIR) azonban szélesebb értelmű szerepük van. Támogatniuk kell az üzemeltetési, hálózati hibanyilvántartási, rekonstrukciótervezési, hálózatszámítási feladatokat és természetesen alapját kell szolgálják a vagyonnyilvántartásoknak is.
Ezekhez a feladatokhoz más és más felbontású térképek szolgálnak előnyösen. A felbontást alapvetően a térképi méretarány határozza meg.
A HALIR M=1:4000 méretarányú tömbhatáros alaptérképe benne a szakági tartalommal minden üzemtani feladat művelésére már alkalmas volt. A bekötésekkel kapcsolatos kérdések – van-e a teleknek bekötése – csak földrészlethatáros térképpel voltak megválaszolhatók. Az M=1:2000-es méretarányú MIR már ilyen alkalmazás volt. A digitális közműegyeztetés még nagyobb felbontást kíván. Az M=1:500-as méretarányú térképeken már a pontos távolságoknak van jelentősége.
A térképek a vezetékek közterületi nyomvonalait mutatják, a telepen belüli csőkapcsolatokat a hidraulikai kapcsolási vázlatokon találjuk, amelyek szerves részét képezik a rajzi nyilvántartásnak. A közterületi és a telepen belüli csőkapcsolatok illesztésével válik teljessé a rendszer és válik megérthetővé a működés.
Az ábrázolásnak van két fontos momentuma. A színekkel megkülönböztetett vízellátási zónák illetve a szennyvízelvezetési öblözetek segítik a rendszer működésének megértését, ahogy a vonalvastagsággal megkülönböztetett vezetéket az átláthatóságot.
A Hálózati Információs Rendszerben a kezdeti útkeresésekről szól. Nem szabad elfelejteni ekkor még üres volt az A4-es lap, nem volt kitaposott út, ami addig nem volt hát meg kellett termteni.
A víziközművek számára megfogalmazott ajánlások 2003-as keltezésű. Ekkor már rutinnak számított a térképi digitalizálás. Az ajánlások, követelmények az eligazodás megkönnyítése érdekében születtek.
A Nyilvántartások a struktúrálási szempontokról szól.
Budapest főváros és az agglomeráció vízellátása