A ma érvényes terminológia szerint a telepre megérkező szennyvizet meg kell tisztítani. A melléktermékként kelekező iszap tehertételként jelentkezik, amelyet ártalmatlanítani kell
![](https://static.wixstatic.com/media/c58457_1d015a1eaf4d49f19a9cfc9739a80019~mv2.jpg/v1/fill/w_980,h_308,al_c,q_80,usm_0.66_1.00_0.01,enc_auto/c58457_1d015a1eaf4d49f19a9cfc9739a80019~mv2.jpg)
Ha ezt a terminológiát némiképp módosítjuk és a szennyvízhasznosításáról beszélünk, akkor a telepen elvégzendő műveletek súlyponteltolódással ugyan, de ugyanazok lesznek, Nem szennyvizet kell tisztítani, hanem a teljes iszaptartalomtól megfosztott ún fáradt vizet. A iszap nem visszamaradó termék, hanem alapanyag. Rothasztással az iszap stabilizálódik, miközben biogáz is keletkezik. Az így előállított biogáz melléktermék, hő és villamos energia előállításra használható. A rothasztott iszap a termőföldekre, mint értékes talajjavító anyag csak akkor kerülhet, ha az nem tartalmaz káros anyagokat, mint pl. nehézfémek. Ennek garantálásához van szükség a Szennyvízminőség általi visszacsatolásra. Ez a visszacsatolás a kommunális bebocsátóktól környezettudatos csatornahasználatotl, az ipari bebocsátók esetében a kötelező előtisztítást követel.
![](https://static.wixstatic.com/media/c58457_d8ed3793248348eda84491e5269c422a~mv2.jpg/v1/fill/w_980,h_426,al_c,q_85,usm_0.66_1.00_0.01,enc_auto/c58457_d8ed3793248348eda84491e5269c422a~mv2.jpg)
A braunschweig példa ezt a modellt valósítja meg. Részletes leírását lásd:
A szennyvíziszap mezőgazdasági kihelyezésének vannak ellenzői, Németországban is. Csak olyan területeken engedélyezett a kihelyezés, ahol nem élelmiszer alapjául szolgáló növénytermesztés folyik. Biomassza előállítására alkalmas növények nem tartoznak ebbe a körbe. Az igénybe vett szántóföld nagysága csak akkora, amekkora a rothasztott szennyvíziszap “eltüntetéséhez” elegendő. Következésképp nem biomassza előállítás a cél, az csak megterem, amit butaság nem biogáz előállítására felhasználni.
A hiedelemmel ellentétben a biomassza erőművek ugyan a megújuló energiát állítanak elő, de nem tartoznak az ökolábnyom alapján a hatékony megoldások közé:
![](https://static.wixstatic.com/media/c58457_8de9178d96514236a01115b422d3d393~mv2.jpg/v1/fill/w_329,h_176,al_c,q_80,enc_auto/c58457_8de9178d96514236a01115b422d3d393~mv2.jpg)
Forrás: Héjjas István: Eltitkolt tények a kímaváltozásról
Ökolábnyom alatt a teljes életciklus alatt átlagosan szolgáltatott áramtermelésre vetítve a földterületet igényt értjük.
A szennyvíziszap hasznosításában a biomassza előállítás csak eszköz és nem cél. Helytelen a biogázüzemre energiatermelési objektumként tekinteni.
Elsődleges feladata az iszap anaerob stabilizálása.
Kommentare